kisrigók

"Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem." (Kahlil Gibran)

vigilia

2015. augusztus 07. 21:45 - paulonviki

- képzeld anya, nem árukodok, mert ez nagyon régen volt, de egyszer a gyerekotthonban a  csaba a hátamögé dugott egy zöld gereblyét, és amikor odjött hozzám úgy fejbevágptt vele, hogy majdnem meghaltam...
- miért haragudtál ennyire szandrára?
-nem tudom, akkor még nem tudtam, hogy a testvérem...
-dehogynem tudtad, akkor már egy csomószor meglátogattalak, és mondták neked!
-de akkor se tudtam...

 

dzsenivel is sokat találkoztak már, sokat mondtuk is mindnek, hogy a húgod, hogy a bátyád, a nővéred, értik, aztán majd el is hiszik. megettek már együtt összesen 12 gombóc fagyit, de abból egy teljesen elfolyt dzseni kezében, annyira bőgött, hogy nem tudott fagyit nyalni, szedtünk már együtt meggyet még a meggyszezon végén, és már a fosókaszilvánál tartunk, úsztak már együtt a dunában, másztak már fára, és láttunk már szivárványt. de ez még nagyon kevés. 

holnap hazajön.

ajánlkozik a kettő, hogy összerakják az első doboz legoját, igazán szívesen, vagy legalább kibontanák, "biztosan nehéz egy ilyen dobozt kibontani egy ilyen kicsi gyereknek", és "a dzseni játékosdoboza még olyan szép, szívesen kicserélem vele az enyémet". de van szandrával egyforma ruhája, és csaba majdnem nekiadta a koalamackót, és lehet hogy szandra nekiadja a másiktigrist, "megmutatjuk majd neki a parkot, ha nem bőg!"

várják haza. 

csaba szerint egyszerű dolog ez: "dzseni meg kell értse, hogy mind nagyon szeretjük, egye meg a fagyit és ne bőgjön!" szerinte amúgyis "a világ egy puzzle, minket már összeraktak, majd dzsenit is hozzánkrakják, nem kell sokat sírni." csaba bőven a legokosabb a családban. 

de azért ma csaba visszaemlékezett miközben valaki (de ki?) lefagyizta a pólóját, hogy "sírtam, amikor eljöttem a gyerekotthonból, aztán pár nap múlva már nem..." szandra úgy emlékszik, nem sírt. nem baj, én se nagyon emlékszem már erre. 

harom.jpg

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kisrigok.blog.hu/api/trackback/id/tr837688674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benkő Fruzsina 2015.08.09. 18:55:08

Hogy ment az első közös nap, a költözés?

edyt 2015.08.09. 18:55:12

Már annyira vártam. Elképesztő. Bőven a legokosabb :)
Csak úgy mint amikor gyermek születik a családba, gratulálok mindannyiótoknak.
Olyan szép ez a ti történetetek.

MrsDolby 2015.08.09. 18:55:15

Jaj de vártam már ezt a bejegyzést! Tegnap olvastam és ma egész nap rátok gondoltam, ismeretlenül is. Remélem, békésen alszik a kicsi lány.

Soma Barnabás 2015.08.09. 18:55:19

Szia Viki!
Szinte minden nap megnéztem a blogot, vártam, hogy haza érjen Dzseni, most már a nevét is tudjuk. Nagyon örülök a három testvér révbe ért. Majdnem mint a népmesékben, csak ott épp otthonról mentek világgá. Ez az ő varázstörténetük a világból hazafelé :-) Szép nyarat nektek szeptemberben találkozunk. Somaanyu

sEm · http://autizmusmesek.blog.hu 2015.08.09. 18:55:22

Csaba zsenialis. Alig varom mar, hogy irj a harmadik kisrigorol, hogyan ert haza.

jutkanagyi 2015.08.09. 18:55:28

Viki, ha Te tudnád, hogy mennyire vártuk ezt a pillanatot! a mai nap ÜNNEP és Minden jót kívánunk Nektek!
sok szeretettel, jutkanagyi

Bobo1000 2015.08.09. 18:55:39

Kedves Viki! Nagyon nagyon sok boldogsagot, oromot kivanok Nektek. Nagyon orulok a hirnek es kivancsi vagyok a folytasra. Mindennap tobbszor ide kattintottam, hogy mi ujsag Nalatok. :)
Imadom az irasaidat, eddig technikai akadalya volt, hogy kommenteljek. Nagyon sokat nevettem es sirtam a blog olvasasa kozben, foleg, amikor hasonlo helyzet volt nalunk is. Sok pozitivat, segitseget adtal ismeretlenul is a mindennapokban, foleg, hogy egy szituacioban nem vagyunk egyedul es hogyan segitsunk feldogozni a multat es egyeb kerdeseket.
Nagyon szep napot Nektek :))

laluna27 2015.08.12. 18:51:27

Kedves Viki! Mit is szólhatnék hozzá így ismeretlenül, olyan írásokhoz, melyek személyes dolgokról szólnak és engem is legszemélyesebb dolgaimban érintenek. Sokszor megrendítenek a bejegyzéseid és ilyet én ritkán érzek (persze a téma hálás és könnyű engem ezzel, de akkor is), ezért nevezem magam rajongónak mostantól. Van néhány mondatod, amit igyekszem megjegyezni, hogy ha majd egyszer szükségünk lesz rá, feltétlen eszembe jusson. Isten hozta a harmadik Kisrigót!

Bobo1000 2015.08.12. 18:51:29

Nagyon tetszik es szep az uj kep. :)Megkonnyeztem, olyan csodalatos az Elet es Sors... :)) Sok-sok boldogsagot Nektek :)

Szárnyati Géza Malacra 2015.08.15. 00:49:25

„ajánlkozik a kettő, hogy összerakják az első doboz legoját, igazán szívesen, vagy legalább kibontanák, "biztosan nehéz egy ilyen dobozt kibontani egy ilyen kicsi gyereknek",”

Ez! \:^) Milyen segítőkészek! Besírtam! \:^)
Nagyon vártam már én is a folytatást (és várom most is).

Tök jól tudsz tömöríteni, nagyon precízek a mondataid. Szoktalak ajánlani itt-ott.