kisrigók

"Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem." (Kahlil Gibran)

minden lesz

2016. június 30. 18:19 - paulonviki

dzseninek májusban megmondtuk a balatont. csaba régebben, megfigyelte szandra reakcióját, ha valamit nem értett, és úgy reagált ő is.  dzseni is így tett, látta, hogy örülnek a többiek, úgyhogy ő is örült.

elkeveredtünk egy hintás, céllövöldés búcsúba valamikor, és dzseni megmondta, hogy ez a balaton, ismeri és nagyon szereti ő is, de kiigazítottuk, hogy ilyen jó a balaton is, csak nem ilyen, nagyon nagy víz, abba pedig ő bele nem fog menni. de ezt is ismerjük már, csaba is így kezdte. 

utolsónapi óvoda, iskola, és elsőnapi balaton egy napra frappáns, de nem könnyű. csaba mondogatta a balatonig,  hogy örökké nem megy már az óvodába, kijelentette, és azonnal meg is kérdezte, így van-e, és ha mondtuk, így bizony, akkor nem örült. szandra is bánta, hogy nem elsz már elsős, de őt vígasztalta, hogy a furulyát haza lehetett hozni. és el lehetett vinni a balatonra. induláskor még megengedő voltam, és nagyon nyugodt. utólag nem értem, hogy ez miért nem volt gyanús. 

a balatonon is csak úgy van, mint itthon, nem szabad az egyes eseményt tekinteni, mérlegre kell tenni a napot, és többnyire ki tud jönni nullára. (egy ideje a nulla határozottan pozitív.) aznap találunk levedlett siklóbőrt, amikor van a nagy peonzabotrány (azt hiszem, mindenki sírt), ez így kijön nullára. váratlan szélvihar szétfújja a gazdálkodjokosan bankját is, és az egyéni megtakarításokat, a CSÉB-et, és a mosogépet, emiatt az általában nyerést ambicionáló gyerekem kiborult, de aznap én egy egész regényt (kis) el tudtam olvasni. valami elveszett, sírás-könyörgés-harag, de igazi döglött halat fogtak, ami a vítben mozog is. (de a megrögzött koránkeléseket nem szabad sehová se számolnom, az nagyon sokat rontana a napi átlagon.)

amúgy a gyerekek megtudták, hogy mi az igazi álommunka. mi is hülyék vagyunk (gyerekek, nem mondunk ilyet a szüleinkre!), hogy nem ezt csináljuk, de ők már tutira ezek lesznek: egy család wc-t üzemeltetett a strandon. wc-igazgatók, ahogy szandra mondja. 

szandra nagylányokat figyelt a strandon, elmerengett, és megkérdezte:

- ahol régen éltem, tudod, ott voltak a nagylányok...
- igen, piripócson, tudom, persze.
- de ők kik voltak?
- a nevüket kérded?
- azt mondták akkor ott nekem  ... (itt elharapja a szót, hogy anyáék), hogy a testvéreim. de ez hazugság, nem?
- együtt nevelkedtetek, de nem a testvéreid. mint ahogy csabának sem testvérei a gyerekotthoni gyerekek.
- tudom, de akkor miért mondták?
- talán egyszerűbb volt így, kicsi voltál még, nem tudták jól elmagyarázni...
- szerintem sokmindenben becsaptak ott engem.

 

 

nyaralásban se nagyon lehet kitalálni, mit egyenek, de azért megkérdezni érdemes: 

- mit ennétek vacsorára?
- mákostészta!
- az nem lesz, nincs a kisboltban mák.
- pedig egy néni azt mondta egy bácsinak a vízben, hogy ma este minden lesz...
 

 

fullsizerender_19.jpg 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kisrigok.blog.hu/api/trackback/id/tr218854976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JónásBrigi35 2016.07.13. 20:23:44

"pedig egy néni azt mondta egy bácsinak a vízben, hogy ma este minden lesz..." --> nem tudom, melyik gyereked mondta, de imádom! :)

A nullszaldós napok...nos, ez valóban egy nagyon pozitív megközelítésnek tűnik...

Álommunka. :D