-menjünk most erre! - döntök hirtelen a zebránal, loholnak utánam.
-anya, megfigyeltem, hogy te mindig más utakon vezetsz minket... - csóválja fejét lányom.
-jómegfigyelés! tudod, én nagyon unom a megszokott utakat...
-ezt is észrevettem. 
-nagyra becsülöm a változatosságot.
-mi az, hogy nagyrabecsül? - kérdezi fiam
-értékel, elismer, fontosnak tart.
-én nagyrabecsülöm a tűzoltókat! - lelkesedik fiam.
-nem, csaba, neked tűzoltómániád van. - helyesbít lányom, és hozzáteszi: - én pedig nagyrabecsülném, ha nem mennénk új útra mindig...
-nézzétek ezt el nekem, nagyon unalmas minden reggel ugyanaz az útvonal...
- nem baj, mumilla, mi téged is nagyrabecsülünk! - mondja lányom és vigyorog.